~Hogy te velem? Hogy ez a szerelem? Mert a b*szni akarót, meg a szerelmest mindig keverem...


~egy pillanat alatt összerak és szétszed..



~A legundorítóbb emberi tulajdonság a kétszínűség.Mikor egy emberben, 
akit nem csak ismerősödnek barátodnak is mondassz, feltétel nélkül 
megbízol benne, kiadod neki magad...És ez az ember aljas és gerinctelen 
módon ott szúr hátba, ahol neked a legjobban fáj...Ez az életben a 
legnagyobb csalódás...


~Ha néhanapján összezördültök, az nem azt jelenti hogy nem szeretitek egymást, hanem azt, hogy fontosak vagytok 
egymás számára! Hiszen az ember nem idegesíti magát olyasmin, ami nem érdekli.. 


~Nem beszélek veled, hiszen ismersz: a “majd jön, ha jönnie kell” reménye nekem elég. Szeretlek.. de nem alázkodom 
meg előtted. Majd hívsz, ha akarsz, csókolsz, ha akarsz, viszontszeretsz, ha akarsz. Én minden órában,
minden percben hívnálak..


~én egy üdítően ökör, éppen ezért barátnak tökéletes, érzelmi zsákutca vagyok, aminek egyetlen kijárata van és az is körforgalom.



~Van pár pillanat, amiért megéri élni
Látszólag semmiség az ember mégis érzi
Jó pár pillanat, van belőle bőven
Kettesben kézen fogva, mezítláb a fűben
Mikor megszűnik minden, nem számít semmi
Pont így, pont most veled szeretnék lenni



~Kisebb-nagyobb 
veszekedések,
órákig tartó nevetések,
ici-pici beszédszünetek,
együtt töltött éjszakák és nyári szünetek.. történhet bármi: 
tejben-vajban, trében-bajban, az igazi barátságok örökké tartanak


~Ez az utolsó hívás, utolsó dal, utolsó tánc
Mert nem kaphatlak vissza, nem kaphatok új esélyt
És most már tudom, jobb hogy így alakult.


~Ha véletlenül találkozunk, egy mosoly legyen a jel, hogy ismeretlen ismerősként búcsúzunk majd el.

~Tudod mit szerettem benned? Azt, amit beléd képzeltem..., meg hogy voltál.

- Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek.
- Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz.

~Meglepődnék,
De ez még várhat,
Bár építettek már
Szarból várat.


~Köszönöm nem!
Azt hiszem nélküled is tudom hogy
Hol a helyem
Azt hiszem még jobban nyitva
tartom a szemem
Azt hiszem egyedül is rájövök
Hogy mi jó nekem
Azt hiszem elengedheted
Mind a két kezem.

~Siess! Gyerünk!

Szökjünk meg! Induljunk már!

~Rohanj! Ne félj!
Hátha majd nem látja senki!
Csak én
Hogy mennyire szép,
Hogy mennyire más,
Ez az arc, Ez a hang, Ez a szem,
Ez az orr, Ez a száj.
Csak felfal belül,
Reménytelen.
Mert ez egy elbaszott szerelem!
Micsoda elbaszott szerelem!

~Talán máskor,

Lélegeztetnélek szájba szájból,
Mint egy fuldokló az élet vízében,
Beleivott, s csalódott hitében,
Közel vagy hozzám mégis távol!

~Egy szó, egy pillanat, mosolyogsz,
Ez a szívemben marad! És ennyi!
Ölelhet sok nyálas, faszfej,
Egyik sem fog úgy szeretni,
Mint én!

~És nem fog fájni fejem.
De most még téged látlak
Utcákon és tereken..

~Soha ne kövesd el ugyanazt a butaságot kétszer, hiszen elég nagy a választék!

~Van egy pillanat, mindig van egy pillanat, amikor engedhetsz vagy ellenállhatsz.

~Minden azt súgja, hogy rossz döntést készülök hozni, de a rossz döntés is egy lépés.

~Legközelebb majd mégközelebb, igen, és akkor majd, talán...


~Nem volt nagy szerepem, de hogy volt, azt nem feledem.


~Félig sem szerelem, amit játszottál te velem.


~mit jelent a szó, hogy vége és mit hogy kezdet? ..valaki nyert, valaki vesztett.


~soha ne mond, hogy szeretsz, ha nem igazán érdekel.

soha ne beszélj érzésekről, ha igazából nincsenek is ott.

soha ne fogd meg a kezem, ha össze fogod törni a szívem

soha ne mond, hogy meg fogsz tenni valamit, ha nem is tervezed, hogy belekezdj.

soha ne nézz a szemembe, ha minden amit teszel hazugság.

soha ne mondd, hogy 'szia', ha valójában 'viszlát'-ot mondanál!

~Te a -NE AVATKOZZ AZ ÉLETEMBE- kifejezésnek melyik betűjét nem érted?

~ köddé vált a szívemben minden amit eddig hittem ....


~nevetni fogok, szeretni, és élni.

~Nincs rosszabb érzés, mint mikor búcsúzni kell. Megköszönni, lezárni, elválni

majd elbúcsúzni. Nem lehet mit mondani. Nézel okosan, és csak azt 

várod, hogy mondjon valaki valamit. Valami szépet. Valami jót. De erre 

nincsenek szavak..

~Az érzések, amik a szívemben voltak, már eltűntek, és hosszú idő után először, igazán nem érdekel az egész.



~Felemelsz,
aztán a földhöz vágsz,
sohasem vagyok biztos az érzéseimben,mikor velem vagy.
Őszintén megnyíltam előtted,
de nem tudom miért,
hisz te sohasem mondod ki igazán,ami a fejedben jár.



~Már nincs kulcsod a szívemhez…lecseréltem a lakatot.


~...játéknak indult, de úgy alakult, hogy túl komolyra fordult...


~Volt, aki tetszett, volt, aki nem. Volt aki helyes volt, volt, aki nem. 
De neked mondtam volna először, hogy Veled leélném az egész életem.


~Hiányzik nekem, hogy én is hiányozzak egyvalakinek.


No puede irmele de la memoria porque lo quiero.
~ Nem tudom elfelejteni... mert szeretem.


~Többnek láttam, többet vártam...


~Embertől nem fogadok el tanácsot, az életemet egyedül is eltudom cseszni.

~Gondolj arra, hogy valaki szeret

Gondolj arra, aki érted nevet

Gondolj arra, aki segítséget áraszt

Gondolj arra, aki vicceivel fáraszt

Gondolj arra, aki barátként is helytáll

Gondolj arra, aki mosolyodra vár

Gondolj arra, aki örömöt szánt rád

És ne gondolj arra, aki nem gondol rád!♥

~..nekem ő mindig,neki én soha.

~megismersz, megszeretsz, megszoksz, majd elfeledsz..

~mert kell és akarom, mert szeretem, és soha nem adom!

~Láttam,hallottam,éreztem és felfogtam,
Ott álltunk s kettőnk közül csak te álltál nyugodtan,
Annyit éreztem, hogy a szívem a torkomban dobban,
Ekkor már tudtam, csak a játékod voltam.

~a csillagos égbolt már nem figyel.egyedül ülök alatta hisz nincs kivel..

~Hol volt, hol nem volt, nincs tovább.

Könnyen jött és ment, nem talált.*


~Hiába tagadom még mindig vágyom rád,Hiányzol még talán jobban mint gondolnád..


~Körülöttem is szívnak, de a fű ellen szavazok , mert a magyar iszik, és én magyar vagyok!


~...A valóság szerintem olyan, mint a képzelet, egy határtalan utazás, de nem mindig élvezed


~..Nem vagyok más, mint egy, mocskos szájú, bukott királylány.


~Ezt most neked... ezt most érted... ezt most rólad... bár nem kérted, de itt van, tessék, belőlem egy darabka...ez az, ami mindig veled maradna.


~egyszer teszem amit akarok,egyszer teszem amit kell.egyszer leszarom mer' ez szabadít fel!

~Hogy egy, vagy tíz, vagy száz.
Ütés után is felállsz!

Ne szólj semmit, így maradj!
Ez egy tökéletes pillanat!

~Veled túl sok, nélküled túl kevés, együtt végzetes*


~..állítsunk egymásra székeket,fessük át szürkére a kék eget..


~mert a király korrupt, a hercegnő a kúrva.


~Semmit nem kértem, valamit mégis vártam. Azt hittem tudod mi is az én vágyam. Vágytam rád. Mondani nem mertem. Így elveszítettem, kit igazán szerettem*


~Ölelj át csendben szépen kérlek, ölelj át ordítva, vagy ahogy érzed..


~voltak tündérmesék, és benne hercegek, de ma már csak rémálmok, s elmebetegek..


~Csak egy kis boldogságra vágyom, valahol mindig elhibázom..


~ez az én világom,az én keresztem.szarok rá ha ez lesz a vesztem..


~mert imádom a szemed,
és kívánom a szád,
kicsinál kajak minden porcikád..


~örökkön örökké?!hogy baszódnál ketté..


~változnak az idők,vele változok én is

mással voltál tegnap,DE RÁBASZTÁL MERT ÉN IS!

~Vajon számít e rám valaki, vajon lesz e kinek hiányzok?

Vajon szeretnek majd akkor is, ha néha én is hibázok?..

~Lehetek csinos,vonzó,s szép.

Lehetek egy tökéletes,hibátlan kép.

Lehetek humoros, bájos,kedves.

Lehetek okos, művelt,rendes.

Lehetek a tudásod bölcsője.

Lehetek a gondolatod,szavad örzöje.

Lehetek egy fénylő csillag feletted,

Lehetek egy barát ott, melletted.

Lehetek az, kivel sorsod összefut.

Lehetek az, ki nélküled is mindig ugyan oda jut.

Lehetek a mindened, a végzeted,az életed.

De semmi leszek, ha ezt észre nem veszed..

~Mindennap ugyanaz, csak mások a veszélyek,
Mindenki ugyanaz mégis mások az esélyek..


~Találkozni veled-ez volt a sorsom, a barátoddá válni- ez a döntésem volt, de szerelembe esni veled-ez az irányításom nélkül zajlott.


~Kell még, csak ezt érzem; nem félek, ez másról szól; kell még, csak másképpen; mint régen, egész más mint volt.

~Nem vagyok ellened, nem vagyok veled.
Nem hagyom, hogy utálj, és nem hagyom, hogy szeress.
Nem kell a segítség, és nem kell a bizalom,
Én sem adok neked, így nem kell visszakapnom.
Nézz át rajtam csak, akár egy üvegen,
Ha te jössz hozzám, majd átadom a szerepem.
Nem kell a fájdalom, nem kell a szánalom.
Nem kell, hogy rám nézz és ne érezd a bánatom,
Van aki hallgat és felnéz rám nemesen,
Van aki mellém ül, hogy őszintén szeressen.


~Most mondjam hogy kapd be?
Most mondjam hogy cseszd meg?
Nem hogy visszaszólnék én még észre sem veszlek.


~néha belül kicsit megremegek,mikor kimondod nevemet..


~Törj az égig, tarts ki végig, nevess ha fáj, üss ha muszály.

~Igézz meg mást,dobd el mit nekem szántál,hadd mondjam magyarul ; kurvára elszálltál.


~Nem fogok tovább egy helyben ácsorogni. Tovább fogok lépni, veled, de ha kell nélküled. Még mindig nem fogtad fel, hogy el fogsz veszíteni?

                                 ~Csak ülök a padlón, magamba bújva, a szívem elég árva.~

*nesze neked édes ezt dobta a gép,neked kellett olyan lány aki ha nincs pénzed lelép,

azt mondtad nem ribanc pedig benne minden héten más fasz jár,

erre mondják barátom kurvára rábasztál.*

*Édes szó,gyilkos vágy,de ámor nyila ajándék

És akkor jó,ha mindkettőnknek túlveszélyez ez a játék.*

*szanaszét a francia ágy,a ruhák lenn a földön

ma éjjel tiéd lehet mindenem,ha cserébe téged kaplak kölcsön*

*unom már hogy egy lépést előre és kettőt mindig hátra

hogyha elmondok egy titkot nem tudsz vigyázni a szádra,

ez a barátság átka,hogy én mindig megbízok benned

de ha valaki rossz szót szól rólam,már nem tudod mit kell tenned.*

*nem úgy van ahogy gondolod,nem utállak téged

de ha újra megpróbálsz átbaszni neked lesz véged.*

~rég porosodnak a polcon a királylányos könyvek

a mesebeli hercegek jobb,ha elkerülnek

neked nem számítanak már az eltitkolt könnyek

de a fáradt szárnyú angyalok majd új álmokat szőnek~

~tudom,hogy nem volt más csak egy játék,hazug embertől,hazug ajándék..


*meglátlak aztán kiröhöglek,tovább megyek és leköplek..*

*Lakik bennem egy kisördög, ezt hagyták rám az elődök. Mit is tehetnék ellene?! Ha beindul én is pörgök vele!*

*Megtaláltam az igazit, de ő nem szerelmes belém, és amíg én az vagyok, addig másnak nem lehet esélye.*

~Életünk 
minden pillanatában egyik
lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes
szakadék szélén áll.~

*bennem van mostis csak már nem úgy mint annó

én nem voltam depressziós csak hát ismerős a padló.*

*nem ismered édes az igazi harcot.csak tudnám mitől lett ekkora arcod.*

*Aki soha nem vállal kockázatot az életben, sehová sem jut.*

‎*Teljesen felesleges valamibe beleadnod a szíved, és dolgozni érte ; az egyetlen munka, amiért elismerést kapsz: a seggnyalás!*

* Az Óperencián túl semmi sem keserves,
az ördög mindig az angyalba szerelmes.*

*A jó tulajdonságokat szeretjük - a rossz tulajdonságokba szerelmesek vagyunk.*

‎*Minden álmom te voltál, még most is te vagy.
Inkább meghalok, minthogy valaha is lemondjak rólad.
Legbelül még érzem, talán van egy kis esély.
Álmomban mindig velem vagy, nem hal meg a remény.
Nem kell semmi más, csak az, hogy mindig itt legyél. *




*de az álomnak vége, hiszen így nem lehet tovább élni.

fel kell újra állni és tovább kell lépni.*

*kirántom a fegyvert,meghúzom a ravaszt

most megkapja mindegyik beképzelt paraszt.*

*nagy levegő, belégzés, számolás négyig,

de semmit nem enyhít, az egész egy nagy tévhit.
az izmok megfeszülnek, a szív duplán dobban,
az eddig felgyülemlett harag most kirobban.*

*Az ember úgy tapasztal, ha néha játszik a ravasszal...*

*Bocs , de egy nap csak egy emberhez tudok kedves lenni, ez nem a te napod te seggfej. *

*Miden lány egy angyal, minden fiú egy ördög, mégis arra vár az angyal, hogy vigye el az ördög. *

*Próbálj okos képet vágni! ááá, mindegy, hagyjuk... *


*álmodtam egyszer egy igazán merészet.hát csörög reggel az óra, elbassza az egészet..*


*ágyról ágyra rászoksz mint a narkóra,engem a szerelem nem tesz többé padlóra*


*én tudom milyen a tré, a putri, a lárma
aki itt marad őrült, aki ugrik az gyáva*

*a hátam mögött nagy a pofád, de ha úgy van a szemembe nem mondanád.*

*leszarom mit ugatsz,nevezz nyugodtan balfasznak,nem tudod mit érzek, a szavaid rám nem hatnak.*

*Vannak személyek, akik hozzánk beszélnek, de meg sem halljuk őket. Vannak, akik megsebeznek, de rajtunk még heg sem marad, de vannak személyek, akik egyszerűen megjelennek az életünkben, és örökre nyomot hagynak bennünk.*

*Nem akarlak és rád gondolok, menekülnék és nem tudok, nyugalom kellene, béke, csend, de itt visszhangzol, idebent.* *Segíts kérlek abban, hogy el tudjalak feledni, bár hiába is döntöttem el, tudom, hogy ez nem ennyi...* *Eljátsszuk az életet, csak vígjáték a létünk, hibáztunk, mikor egymás életébe léptünk...* *Egyszer mindennek, mindennek vége, és úgy emlékszel majd rá mint egy szép mesére, tudom hogy nem akarod senki nem akarja, de tovább kell lépj... tovább kell lépned rajta…* *Azt akarom, hogy nézzen a szemembe, és értsen meg; hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: "Soha nem mondtam le rólad."* *Odaútra vettem csak jegyet, arra már nincs idő, hogy megint megszeresselek.* *Magammal viszlek elmegyünk délre megáll az idő veled megáll most végre..*

~ Ma este zuhanok, és nem tudok felkelni
Szükségem van szerető kezeidre, hogy eljöjjenek, s felkapjanak
S minden éjjel hiányollak
Csak felfelé tudok nézni
És tudom, hogy a csillagok
átölelnek, átölelnek, átölelnek ma éjszaka ~


~ Sajnálom nem lehetek tökéletes.


~ A mosoly az arcodon megmutatja, hogy szükséged van rám, Az igazság a szemedben azt súgja, hogy sohasem fogsz elhagyni. A kezed érintése azt mondja, ha bármikor zuhanok, el fogsz kapni. Az a legjobb, ha nem mondasz semmit.


~ Minden alkalommal remélem hogy álmodom.


~Harapásnyomok vannak a szívemen.


~ Megőrülsz érte, pedig tudod, hogy nem lehet a tiéd. A távolság, ami elválaszt, vagy ő él egy másik emberért!